Az élet rutinját élvezzük is, ám saját fejlődésünk mentén új célok, új kihívások elé állítjuk saját magunkat, mely megadhatja az izgalmasság, motiváltság érzetét és az alkotás élményét. A megújulásnak vannak egyszerűbb változatai, például egy új frizura, ruhatár, új hobbi, belső megújulásunk szemlátomást bonyolultabbnak, összetettebbnek hat.

A kreativitásról egy olyan készség, képesség jut eszünkbe, mely központi eleme a nyitott gondolkodás, folyamatalapú és e folyamat során az elménkben fellazulnak az asszociációk, új összekapcsolódások jöhetnek létre bizonyos dolgok között.

Gondolhatunk itt bármilyen művészeti ágra, vagy akár sportra, tudományokra, melyben kívánt eredmény kivitelezéséhez új megközelítésekre van szükség. A kerülőutak, cselek kidolgozása, az unalom elűzése, vagy az érzések megformálása mind-mind értékes képességünket, a kreativitást használja.

De lehet-e az érzésekben kreatívnak lenni? Lehet-e azt mondani, hogy eddig egy bizonyos hatásra egy bizonyos érzést éltem át, de ezt már nem szeretném és mást próbálnék helyette? Lehet-e kíváncsian és kreatívan folyamat által alakíthatónak látni a saját érzéseinket?

A művészetterápiás irányvonal hatékonysága már ismert, benne a kreativitás, mint eszköz segíthet minket az érzelmeink tudatosításában, problémáink megoldásához az új ötletek kidolgozásában. Hozzásegít azokhoz az erőforrásokhoz, mely már ott lakozik bennünk és segít új megoldásmódok feltérképezésében.

Az alkotás folyamata már önmagában örömteli élmény, de ha belső folyamataink megértése, vagy a megújulás áll a fókuszban, az a pszichés tünetek oldását eredményezheti, személyiségfejlesztő hatással bír. A művészetterápia segít meglátni aktuális élethelyzetünkben saját magunkat, reflektív módszere alapot adhat a belső változáshoz.

(Kodela Júlia felnőtt klinikai szakpszichológus jelölt, integratív hipnoterapeuta jelölt írása)