A bántalmazó kapcsolatok olyan dinamikát jelentenek, ahol az egyik fél rendszeresen fizikai, érzelmi vagy pszichológiai sérüléseket okoz a másiknak. Ezek a kapcsolatok gyakran jellemzően hatalomgyakorláson, kontrollon és manipuláción alapulnak, és káros hatással vannak az áldozat pszichés és fizikai egészségére. Az áldozatok gyakran nehézségekbe ütközhetnek a helyzet felismerésében és segítségkérésben, ami tovább nehezítheti a bántalmazásból való kilépést.
Nagy Luca Flóra pszichológus asszisztensünk Bíró-Kaposi Péter pszichológust kérdezte a témában, a következőkben ezt a beszélgetést olvashatják.
– Milyen válfajai vannak a bántalmazásnak?
A bántalmazás fajtái közé tartozik az érzelmi bántalmazás, fizikai bántalmazás, szóbeli bántalmazás, szexuális bántalmazás, továbbá a gazdasági bántalmazás. A párkapcsolati bántalmazás egyik legfőbb eleme a hatalmi különbség a két fél között, a bántalmazó „magasabb” pozícióban helyezkedik el.
A szóbeli bántalmazás magába foglalja a másik becsmérlését, sértő, bántó kifejezések használatát. Olyan megnyilvánulások tartoznak ezek közé, melyek a másik önbecsülését, önértékelését aláássák, a másikat olyan színben tünteti fel, ami az ő emberségét, karakterét negatív színben tünteti fel. Természetesen nem mindent szükséges bántalmazás címszóval illetni, hiszen egy veszekedés nem feltétlenül számít annak, ugyanis az egy oda-vissza folyamat és mind a két fél kölcsönösen képes arra, hogy „megbántsa” a másikat, a hatalmi viszonyok kiegyenlítettek.
Az érzelmi bántalmazás gyakran összefonódik a szóbeli bántalmazással, azonban az érzelmi bántalmazás célja sokkal inkább az, hogy olyan érzelmeket váltson ki a másikból, ami kimondottan fájdalmas. Ide tartozhatnak olyan viselkedéses megnyilvánulások, a bántalmazó részéről, mint például a másik elhanyagolása, kihasználása. Ilyenkor a másik fél gyakran él át bizonytalanságot a saját érzelmeivel kapcsolatban, megkérdőjelezi azokat.
A gazdasági bántalmazás egy kevésbé ismert válfaja a bántalmazó kapcsolatoknak. Ekkor olyan gazdasági helyzet alakul ki a két fél között, amelyben a bántalmazó személy a pénzkereső, a bántalmazott félnek a szerepe leginkább a háztartás vezetésében, a gyermeknevelésben mutatkozik meg. Természetesen ez olyan helyzetekben is jelen lehet, mikor a bántalmazott fél is rendelkezik keresettel, azonban azt a bántalmazó rendelkezésére bocsájtja. Ezekben a kapcsolatokban megfigyelhető az a mintázat, mikor bántalmazó fél nem engedi meg, hogy a másik személy költekezzen, esetleg szigorúan ellenőrzi és számon kéri partnere költéseit. Ezekből a kapcsolatokból való kilépés különösen nehéz, hiszen ha a bántalmazott fél megteszi azt, nem marad más erőforrása. Fontos megjegyezni, hogy a klasszikus, hagyományos családmodell így működött régebben, és az ezt követő kapcsolatok működhetnek nagyon jól is, de ehhez kölcsönös bizalom és a másik kölcsönös tisztelete szükséges, ahol mindkét személy egyenlő félként van jelen a párkapcsolatban.
A szexuális bántalmazás a fizikai bántalmazás egy nagyon speciális válfaja. Ide tartozik a nemi erőszak, (nagy része párkapcsolaton belül történik), továbbá a másik olyan dolgokra való rákényszerítése, ami fájdalmas, diszkomfortos. Gyakran ezek a problémák feltáratlanul maradnak, tabunak számítanak, ami tovább nehezíti a megoldást.
-Milyen mintázatot követnek a bántalmazó viselkedésmódok? Fokozatosan egyre növekszik a bántalmazások száma, avagy inkább stagnál?
Ezekben a kapcsolatokban mindenképpen jelen van egyfajta eszkaláció. Nem rögtön olyan viselkedéssel kezdődnek a bántalmazások, melyek egyből szemet szúrnak a másiknak. Ezzel a három lépcsőből álló modellel jól le lehet írni ezen kapcsolatok mintázatát. Az első fázis a „mézes hetek”, amikor a bántalmazó még a másik félre fókuszál, idillien viselkedik. Ezt követi az „eltávolodás, elhidegülés” szakasza. Ekkor még nem történik konkrét bántalmazás, azonban a bántalmazó egyre kevésbe figyel a másikra, a másik szükségleteire és igényeire. A harmadik fázis a „bántalmazó viselkedés”. Ez a minta ciklikusan ismétlődik, mintegy körforgás. A bántalmazó viselkedést újra követi a „mézes hetek”, mely nagyon erős bocsánatkérésekben, a tettek megmagyarázásában nyilvánul meg. Ez egyfajta reményt tart fenn a másiknak, hogy ez a kapcsolat még működhet jól, hiszen hirtelen feloldozást kap a negatív élményből.
-Mi tartja az embereket a bántalmazó kapcsolatokban?
Jellemzően visszatartó erő szokott lenni a kapcsolatból való kilépéstől a társadalmi megítélés. Jellemző például, hogy egy válást is gyakran negatívan fogadnak a hozzátartozók, közeli ismerősök. Ez a negatív felcímkézés, az elítéléstől való félelem nehezebbé teszi, hogy a bántalmazott fél elhagyja a bántalmazó kapcsolatot. Annak felvállalása, hogy a másik bántalmazott, sokszor együtt jár az áldozat hibáztatásával, miszerint a bántalmazott felet hibáztatják azért, hogy a kapcsolata így alakult. Azt ilyen jellegű kapcsolatokból való kilépés bizonytalansággal jár, ezt nehezíti a társadalmi elutasítás, megbélyegzés.
–Milyen lépéseket tehet valaki, ha valaki meg szeretné szakítani a bántalmazó kapcsolatát?
Ilyen esetekben a közeli barátok, család nagy támogatást jelentenek. Magyarországon számos egyesület van, amelyek direkt és célzottan ezekkel foglalkoznak. Ilyen egyesület például a NANE – Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, a Patent Egyesület, illetve segítséget nyújtanak a különféle Családsegítő és Családtámogató Központok.
-Hogyan lehet ezt megdolgozni a terápiában?
A terápiás folyamat kezdete előtt fontos, hogy az olyan „biztonsági” kérdések, mint például a bántalmazott fél lakhatása, személyes biztonsága a legfontosabb. Ezek után tud csak a személy jelen lenni a terápiás kapcsolatban. Amikor ezek a feltételek megvalósulnak, a következő lépés a kontroll visszaszerzése. Gyakori, hogy a bántalmazottak azt élik meg, hogy velük van valami probléma, ők reagálják túl a helyzetet. Fontos, hogy a terápia első fázisa során megerősítést nyerjen az a nézet a bántalmazott félben, hogy Ő egészségesen működik, és a helyzetre adott reakciói természetesek. A terápiás folyamatnak fontos része, hogy az egész kapcsolatot az életébe olyan formán beépítse az illető, hogy azon tovább tudjon lendülni.
Krízis esetén az alábbi szervezetekhez, egyesületekhez fordulhatsz bizalommal:
Patent Egyesület – 06 70 277 6522- jog@patent.org.hu
NANE – 06-80-505-101 info@nane.hu
Országos Kríziskezelő Információs Telefonszolgálat (OKIT) – +36 80 20 55 20