A veszteségfeldolgozás céljai a pszichoterápis munkában Egy- egy fontosabb veszteség alapjaiban tudja átformálni az életről, a másokról és az önmagunkról kialakított képet. A gyászfeldolgozás kapcsán legtöbbeknek a szakasz-elméletek jutnak eszükbe, amely a feldolgozást különböző, egymás után megjelenő szakaszokra bontja fel. Bár szinte mindannyiunk megéli a szakaszokban leírt lélektani állapotokat, mégis gyakran nyomásként jelenik meg, hogy “már hol

Az imposztor szindróma Az „imposztor szindróma“, bár ijesztőnek hangzik, valójában egy rendkívül gyakori pszichológiai jelenség, ami sok embernek okoz nehézséget az életében. Ha érezte már azt, hogy a munkájában vagy tanulmányaiban igazából egy „csaló“, és csak azért van még mindig jelenlegi pozíciójában, mert a társai, kollégái még nem jöttek rá arra, hogy valójában nem is

A közösségi média- milyen veszélyek leselkedhetnek ránk? A napjaink egyik legtöbbek által letöltött applikációja, az Instagram, 2010-ben indult világhódító útjára. Azóta az Instagram a legnépszerűbb képmegosztó alkalmazássá vált. Ma már több, mint 150 millióan használják havonta – és ez biztosan még nem a vége. A közösségi média platformokkal együtt azon influenszerek száma is folyamatosan nő,

Miért viselkedünk úgy, ahogy? Gondolkoztál már azon, hogy vajon miért viselkedtél valamilyen módon egy adott helyzetben? Miért éppen úgy és nem pedig máshogy? Vajon mi határozza meg azt, hogy én egy adott módon viselkedek? Ezek olyan kérdések, amikre a pszichológusok már több mint egy évszázada keresik a válaszokat.   Az egyik legmeghatározóbb tényező egy adott viselkedésnél az

Asszertivitás a párkapcsolatban Az asszertív kommunikáció nem más, mint a sikeres kommunikáció titka. Ez az a kommunikációs fajta, amelynek a leuralás, alárendelődés, megalkuvás, passzív-agresszió és játszmák helyett a konfliktus valódi megoldása a célja.       Aki asszertív:   – annak célja a konfliktus megoldása, – miközben minden résztvevő fél igényeit szem előtt tartja – ez

Parentifikáció Parentifikáció – mikor túl gyorsan kellett felnőnünk   A parentifikáció jelenségét először 1973-ban Böszörményi- Nagy Iván és Geraldine M. Spark családterapeuták írták le, mi szerint bizonyos családokban a gyerekektől elvárják, hogy szülői szerepet töltsenek be. Ilyen esetben a gyermek olyan feladatokkal szembesül, melyek nem életkorának megfelelőek, hanem mindig a felett álló terhek, melynek következtében

Mire jó a sportpszichológia? A sport és a pszichológia rengeteg közös vonással rendelkezik: mindkettő esetében célokat tűzünk ki, amelyeket a lehető leghatékonyabb eszközökkel szeretnénk elérni, és a teljesítményünket is folyamatosan próbára tesszük. Jelentős támogatást jelent mind az edzőtől, mind a pszichológustól kapott segítség, azonban a kívánt eredményt csak a saját befektetett munkánknak köszönhetően érhetjük el.