A trauma olyan pszichológiai állapot, amely jelentős érzelmi és pszichés megterhelést okoz. Az utóbbi években a traumáról való tudás és tudatosság egyre nőtt, ugyanakkor számos tévhit is elterjedt róla.

 

Ezek a tévhitek nemcsak a trauma megértését nehezítik, hanem a megfelelő kezelést is akadályozhatják.

 

1. TÉVHIT – A trauma csak extrém események után alakul ki

Sokan úgy vélik, hogy trauma csak rendkívüli események után alakulhat ki, mint például háború, természeti katasztrófák vagy súlyos balesetek. Valójában azonban a trauma olyan események következtében is kialakulhat, mint a családon belüli erőszak, érzelmi bántalmazás vagy akár a munkahelyi zaklatás. A trauma nem az esemény természetétől, hanem az egyén szubjektív élményétől függ.

 

2. TÉVHIT – A trauma élménye mindig azonnal jelentkezik

Sokan azt hiszik, hogy a trauma hatásai azonnal megmutatkoznak az esemény után. Valójában azonban a trauma tünetei hetek, hónapok, vagy akár évek múlva is jelentkezhetnek. A poszttraumás stressz zavar (PTSD) diagnózisa gyakran csak hónapokkal az esemény után állítható fel, és a tünetek időbeli megjelenése változó lehet. Az elfojtott emlékek és a késleltetett reakciók gyakoriak a trauma áldozatai között (American Psychiatric Association, 2013).

 

3. TÉVHIT – A trauma mindig látható tünetekkel jár

Gyakran feltételezik, hogy a traumát átélt emberek jól észlelhetően a trauma jeleit, például szorongást, depressziót vagy pánikrohamokat.

Az igazság azonban az, hogy a trauma hatásai sokszor rejtettek maradnak, és nem mindig jelennek meg nyilvánvaló tünetek formájában. A belső élmények, mint például az érzelmi zsibbadtság, elfojtott emlékek, vagy a disszociáció, gyakran nem láthatóak mások számára (Van der Kolk, 2014).